logo

A Zsebibaba Egyesület

és a Csemői Baba-Mama Klub közös oldala


Babapocak

A szilárd táplálék bevezetése


mellen alvó baba
Azzal, hogy szoptatod a babádat, a lehető legjobban indul az ő kis élete. Tisztában vagy vele, hogy számára az anyatej tökéletes táplálék, de most, hogy hat hónapos lett, lassan a folytatáson is gondolkodhatsz. Nem véletlen, hogy az első ételek bevezetését körülbelül féléves kor tájékán kezdjük meg. Mivel az anyatej a legjobb táplálék, az egészséges, időre született babának nincs is szüksége más ételre az első hónapokban.


  • Ha túl korán vezetünk be más ételeket, ez a csecsemők egy részénél, különösen azokban a családokban, ahol előfordult allergiás megbetegedés, allergiát okozhat. A kisbabák szervezete ugyanis az első hónapokban különösen érzékeny az úgynevezett fajidegen fehérjékre.
  • A kis csecsemők szervezete még nem képes más ételt megemészteni, csak az anyatejet. A többi étel feldolgozásához szükséges enzimek csak a későbbiekben kezdenek termelődni.
  • Végül, ha a csecsemőnek anyatejen kívül más ételeket, italokat is adunk, nem fog olyan gyakran szopni mint addig, ezért csökken a termelődő anyatej mennyisége is. Így aztán a főzelékek, gyümölcsök és egyebek túlzottan korai, hat hónapos kor előtti bevezetésével csak annyit érünk el, hogy a természet évezredeken keresztül tökéletesített tápláléka, az anyatej helyett valami értéktelenebbet adunk.

Tudományos kutatások és az anyák tapasztalatai egyaránt amellett szólnak, hogy hat hónapig kizárólag anyatejjel tápláljuk a csecsemőt, s az anyatej egészen egyéves koráig meghatározó maradjon étrendjében. A szoptatást természetesen egyéves koron túl is bármeddig folytathatjuk a kisgyermek igényei szerint, hiszen egyértelműen bizonyított, hogy a 12 hónapos koron túli szoptatás előnyös a kisgyerek egészsége szempontjából. Az anyatejes táplálás ideális esetben két éves korig, vagy azon túl is folytatódik.

Néhány évtizeddel ezelőtt még arra bátorították az anyákat, hogy minél korábban kezdjék meg a hozzátáplálást. Mára már bebizonyosodott, amit mi, anyák már régóta tudtunk, hogy ez idejétmúlt, nem a csecsemő egészséges fejlődését szolgáló ajánlás volt. Az anyatej a legjobb táplálék, és a babák nagyon egészségesek maradnak, ha hat hónapos korig nem adunk nekik mást. Ha az anya táplálékában megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag található, akkor az anyatej is tartalmazni fogja mindazokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amire a babának szüksége van. Dr. William Sears gyermekorvos, az LLL tanácsadója szerint: “Bár az anyatejben kisebb mennyiségu vas található, mint más ételekben, ez biológiailag aktívabb, és tökéletesebben felszívódik. Az anyatej vastartalmának legalább ötven százaléka felszívódik a csecsemő bélrendszeréből a véráramba, míg a vastartalmú tápszerekből és egyéb ételekből csak négy-tíz százalék.” A legújabb kutatások megmutatták, hogy a túl korán bevezetett szilárd táplálékkal csökken az anyatejből felszívott vas mennyisége.

Mikor következzék az első falat?

kanállal etetett baba Kisbabádat eddig is igényei szerint szoptattad, nem az órát nézted, hanem megfigyelted, mire van szüksége. Láthattad, hogy megbízhatóan közölte veled, ha éhes volt, vagy jóllakott. Ugyanígy azt is jelezni fogja, ha az anyatejen kívül más ételeket is megkíván. Lássuk, hogyan!

  • Valamikor az első év közepe táján kisbabád kezdi ügyesen kézbevenni és fogni a tárgyakat, sőt arra is képes, hogy mindent a szájába tegyen. Néhány gyerek még a mamája ételét is megpróbálja elvenni.
  • A csecsemő háta ilyenkor már elég erős ahhoz, hogy üljön, és talán már az első foga is előbújik.
  • Mikor a baba már elég érett ahhoz, hogy szilárd ételeket is megegyen, akkor a nyelvében levő izmok és a szája a nyelve hegyéről a száj hátsó részébe tudják juttatni az ételt. Képesnek kell lennie arra is, hogy mindezt a nyeléssel is összhangba hozza. (Figyeljük csak meg, mit tesz a kisbaba, ha kiskanálból kínáljuk: nyelvét előre-hátra mozgatja, így a falatot jóformán kitolja a szájából.)
  • A babáknak gyakran nő a szopásigényük, amikor elérkezik az első szilárd ételek bevezetésének ideje. Ha a baba ekkor még nincs hat hónapos, ez valószínuleg még nem annak a jele, hogy mást is enne, valószínűbb, hogy intenzív növekedési szakaszhoz érkezett. Ha 3-5 napig többször megszoptatod, ismét elegendő tej fog termelődni. A népszerű hiedelem ellenére, az este adott szilárd ételektől sem alussza át a baba jobban az éjszakát. Több tanulmányban hasonlították már össze azokat a babákat, akiknek korán elkezdtek szilárd ételeket adni, és azokat, akiknek nem. Az éjszakát átalvó babák száma mindkét csoportban nagyjából azonos volt. Ha tehát ismersz valakit, aki esküszik, hogy kisbabája akkor kezdte átaludni az éjszakát, amikor először szilárd ételt kapott, akkor valószínuleg véletlen egybeesésről van szó: talán enélkül is ettől a naptól fogva tért volna át a huzamosabb alvásra.

Nagy üzlet a bébiétel

Dédnagyanyáink számára a szilárd ételek bevezetése meglehetősen egyszerű volt. Akkor kezdtek el a csecsemőnek más ételt is adni, amikor már képes volt, hogy azt egye, amit a család többi tagja: az ételt csak egyszerűen összetörték vagy apró darabokra vágták. Az anyák manapság zavarba jönnek, ha a szilárd ételekre kerül sor, mert úgy tűnik, mintha ez az egész valami hallatlanul bonyolult művelet volna. Pedig a szilárd ételek bevezetéséről olvasott és hallott információk főként a termékeiket reklámozó bébiételgyártóktól származnak. Igen jövedelmező vállalkozás az ételek pürésítése, kis üvegekbe töltése; így vált a csecsemők etetése nagy üzletté. Hirdetésében néhány bébiételgyártó azt ajánlja, hogy akkor kezdjük el a szilárd táplálék bevezetését, amikor a baba megduplázza a születési súlyát, vagy amikor eléri a kb. 5,9 kg-ot. Ez azonban félrevezető információ, mivel némelyik szoptatott baba kezdetben gyorsan gyarapodik, az sem szokatlan, ha már 2-4 hónapos korára megduplázza születési súlyát, illetve eléri a 6 kg-ot. A súlynak azonban semmi köze sincs a szilárd ételek megemésztésének képességéhez.

Van olyan bébiételgyártó is, aki akkor ajánlja a szilárd táplálék bevezetését, amikor a szoptatott csecsemő nyolc-tíz alkalomnál is többször szeretne szopni egy 24 órás periódus alatt. Ez szintén nem annak a jele, hogy a babának korán szüksége lenne szilárd táplálékra. Hiszen a gyakori szopást növekedési ugrás, nagy meleg, lelki megrázkódtatás, betegség és még sok egyéb is okozhatja.

Ahogy az anyák egyre inkább felismerik babájuk táplálkozási igényeit, megkérdőjelezik a kereskedelemben kapható bébiételek szükségességét, amelyek gyakran tartalmaznak sűrítőanyagokat, mesterséges hozzávalókat, cukrot, sót és tartósítószereket. Ráadásul elég drágák is, ha összehasonlítjuk néhány kanál bébiétel árát a friss gyümölcs és zöldség árával. Ha mégis vásárolsz bébiételt, akkor feltétlenül olvasd el a címkéjét, hogy elkerülhesd a szükségtelen adalékanyagokat.

Hogyan kezdjük?

főzeléket evő kisbabaAz első próbálkozások, amikor a babádnak szilárd ételt adsz, sokkal inkább tanulási folyamathoz hasonlítanak, mint bármi máshoz. Nem kell teletömni a baba pocakját. Csak negyed teáskanálnyi étellel kezdjük, fokozatosan növelve az adagot, és természetesen mindig a baba útmutatását kövessük! Ha nem mutat érdeklődést az evés iránt, ne erőltessük! Előbb-utóbb úgyis megjön az étvágya. Vannak kisbabák, aki csak nyolc-kilenc hónaposan szeretnének kiegészítő ételeket kóstolgatni.

Ne felejtsük el, hogy ha a csecsemő nagyon éhes, akkor nincs olyan hangulatban, hogy bármi újat kipróbáljon! Az első néhány hétben szoptatás után próbáljuk megkínálni! A délelőtt és a délután jó alakalom, mivel nem kell a család többi tagjának ellátása miatt aggódnunk.

Egyszerre csak egyféle új ételt vezessünk be, és legalább egy hét teljen el egy-egy új étel bevezetése között! Kezdjük tehát negyed teáskanálnyi új étellel naponta egyszer vagy kétszer, egy kicsit mindig növelve az adagot! Bár egy idősebb csecsemő kevésbé hajlamos az allergiára, mint egy fiatalabb, de azért előfordulhat. Ha egy bizonyos étel allergiás tüneteket vált ki – például kiütést, náthát, piros popsit – akkor egy hétig ne adjuk a kérdéses ételt, majd próbáljuk meg ismét. Ha két-három alkalommal is ugyanazt a hatást tapasztaljuk, akkor várjunk a kérdéses étellel legalább fél évig!

Praktikus tippek

kézzel evő babaNe felejtsük el, hogy egy kis rendetlenség hozzátartozik a dologhoz! Előfordulhat hogy első alkalommal csak játszani fog az étellel. Tapasztalatokat próbál szerezni az újszerű anyagról, ezért nyomja össze és keni szét a falatot miközben kóstolgatja. Ha előre felkészülünk erre, akkor nem lesz olyan zavaró az ezzel járó felfordulás, feltakarítani is könnyebb lesz. Ne szakítsuk meg a játékát azzal, hogy állandóan letöröljük az arcát, még mielőtt befejezné az evést! Tegyünk elé nagy előkét vagy vetkőztessük le, mielőtt enni kezd (kivéve a pelenkát), és mosdassuk meg, mikor befejezte! Rakhatunk újságpapírt vagy zuhanyfüggönyt a padlóra az etetőszék alá, hogy megkíméljük a padlót (különösen, ha szőnyeggel borított), és természetesen egy éhes kutya is jól jön, ha az elszórt darabok feltakarítására kerül sor.

Az első néhány hétben az anyák szeretnek robotgépet, turmixgépet vagy darálót használni, hogy az étel hasonló állagú legyen, mint az üveges bébiétel. Ha a baba hat hónapos kora körül kezdi el a szilárd táplálékokat, akkor ez rendszerint nem szükséges. Használjunk inkább villát erre a célra, amivel összetörjük és elkeverjük azt az ételt, amit a család többi tagjának is készítettünk! Sózás és fűszerezés előtt azonban vegyük ki a közös lábasból a baba adagját!

Fontos figyelmeztetés: Amíg a baba csak tanulgatja az evést és a falatok elfogyasztását, soha ne hagyjuk magára étkezés közben! Amikor fekszik, ne adjunk rágcsálnivalót a kezébe, mert azt félrenyelheti, ami fulladást okozhat! Igaz, a legtöbb kisbaba ügyesen felköhögi, ami cigányútra megy, mégsem szabad egyedül hagyni, amikor eszik.

Mit kapjon és milyen sorrendben?

Ezen a téren nincsenek szigorú kötöttségek. Az első kiegészítő étel lehet gyümölcs, zöldség vagy gabonaféle.

A legfontosabb szabályok:

  1. Egyszerre csak egyféle új alapanyagot adjunk!
  2. Ne sózzuk, cukrozzuk a kisbaba ételeit!
  3. Ne erőltessük az evést, bízzuk rá, mennyit eszik!
  4. Édességek, cukros sütemények helyett egészséges gyümölccsel, zöldséggel kínáljuk!

Néhány gondolat az egyes ételféleségekről

Érett banán

banán Az érett banán tápláló első étel lehet, amit a legtöbb baba szeret sima állaga miatt. Ritkán okoz allergiás reakciót. Törjünk össze egy kis adagot villával és tegyünk belőle egy kicsit az etetőszék tálcájára, és hagyjuk, hogy maga egye meg! Esetleg segíthetünk neki kiskanállal, ha úgy tűnik, segítségre van szüksége ( és nem tiltakozik ellene), de ne akarjuk teljesen elvégezni azt, ami az ő feladata. Ha kiköpi, vagy nem érdeklődik iránta, valószínűleg még nem egészen érett arra, hogy mást is egyen. Ilyen esetben egy hét múlva próbálkozzunk újra! Vannak csecsemők, akik nyolc, kilenc hónapos korukig csak anyatejet kérnek, mégsem kell aggódni emiatt. Ne legyünk csalódottak vagy dühösek, ha visszautasítja a kiegészítő táplálékot!

A csecsemők is társas lények, és lehet, hogy a mienk inkább a család többi tagjával együtt szeretne enni, nem pedig a közbeeső időben. Próbáljuk meg a székét magunk mellé tenni az asztalnál! Kétségtelenül megpróbálja utánozni azt, amit a többiektől lát, és kísérletezni kezd azzal a darab banánnal, amit elé teszünk, különösen, ha úgy teszünk, mintha egyenesen a mi tányérunkról kapta volna.

Az első falat gyümölcs persze Magyarországon honos, friss idénygümölcs, például őszibarack, meggy vagy alma is lehet. Ahány ország, annyi szokás! Van, ahol avokádóval vagy főtt édesburgonyával kezdik.

Gabonafélék

kenyérfélékA csecsemőnek egy ujjnyi darabka szárított vagy pirított teljeskiőrlésű búzalisztből készített kenyér nagyszerű rágcsálnivaló, és mindig kéznél van; megkínálhatjuk vele két étkezés között, vagy míg az ebédjét készítjük. Győződjünk meg róla, hogy a kenyér nem tartalmaz tojást, tejet, mézet vagy valami olyan anyagot, amit még nem vezettünk be a baba étrendjébe! Főtt, teljes kiőrlésű gabonapelyhet is adhatunk cukor vagy más édesítőszer és tehéntej nélkül. Ha tejes gabonakását szeretnénk adni a gyereknek, néhány evőkanálnyi anyatej kifejésével kiválthatjuk a Magyarországon első számú allergénnek számító tehéntejet.

A kereskedelemben forgalomban levő, csecsemőknek készült gabonapelyhek drágák, és nincs olyan tápértékük, mint az otthon főzöttnek. Ha a családban előfordult búza- vagy kukoricaallergia, akkor ezek bevezetésével várhatunk, és helyettesíthetjük rizzsel vagy zabbal. A gabonakásákhoz reszelt, nyers gyümölcsöt is adhatunk. Ha a baba már hozzászokott a teljeskiőrlésű búzából készült kenyérhez, és nem mutat allergiás reakciókat, akkor tápláló szendvicskrémet is kenhetünk rá, például a nálunk csak néhány nagyobb szupermarketben kapható földimogyoróvajat vagy mandulakrémet. Ahogy a csecsemő idősebb lesz, és eléri a tíz hónapos kort, adhatunk a kenyérhez sajtot, túrókrémet és más finomságot. Próbáljuk elkerülni a különféle kekszeket és a babapiskótát, mert ezek cukrot, édesítőszereket, tojást, sót és tartósítószereket tartalmaznak, amire a csecsemőnek semmi szüksége, és még takaríthatunk is utána.

A hús és más fehérjetartalmú ételek

Miután a baba már kapott szilárd ételt, hússal is megkínálhatjuk. A húsban benne van az a fehérje, amire egy növekvő babának szüksége van. Vegetáriánus családokban más ételekkel, például tofuval helyettesíthető – vegyük azonban figyelembe hogy a szója a tehéntej és a tojás fehérjéje után a harmadik leggyakoribb allergén! Párolt húsok, darált marhahús vagy baromfi porhanyós darabkáit könnyen apróra vághatjuk, vagy villával összetörhetjük és felhígíthatjuk húslével vagy meleg vízzel. Egy robotgép, turmixgép vagy daráló is segítségünkre lehet, ha a húsokat bevezetjük. Ha kezdetben nem ízlik a csecsemőnek, próbáljunk meg egy keveset olyan ételhez keverni, amit már ismer! Sok baba szereti a tofu kellemes ízét, és örül, hogy kezébe veheti apróra vágott darabkáit. Ha összetörjük, és más, már ismert étellel keverjük, a másik étel íze lesz meghatározó.

A mélyhűtőben a csecsemő által kedvelt húsféleségből előre elkészített, egyenként csomagolt lefagyasztott adagokat tarthatunk arra az esetre, ha a család számára készített étel nem jó neki. Ilyenkor gyorsan felengedhetünk neki egy fagyasztott adagot.

Hal

A hal is kiváló fehérjeforrás. Értékes tápanyagokban gazdag, így, ha a család gyakran eszik halat, a babának is bátran adhatjuk. Ügyeljünk viszont a szálkákra! Minden darabot ellenőrizzünk az ujjaink között, mielőtt a babának nyújtanánk. A füstölt, pácolt halakkal és a rákfélékkel viszont várjunk, míg a baba idősebb lesz.

Burgonya

A baba első étele is lehet, mivel a rizshez és az almához hasonlóan szinte sosem okoz allergiát. Héjában süssük vagy főzzük, hogy megőrizzük vitamintartalmát, majd törjük össze egy kevés vízzel vagy anyatejjel! Ha a baba szeret kézzel enni, akkor adhatunk neki kis darabokra vágott főtt vagy sült burgonyát is.

Friss gyümölcs

friss gyümölcs Nyers, hámozott almát kanállal kaparva, vagy reszelve adhatunk a csecsemőnek. Főzhetünk friss almaszószt cukor nélkül, de hamarosan egyedül is elboldogul egy szelet puha őszibarackkal, érett körtével vagy hámozott almával. A sárgabarack, dinnye, szilva szintén jó választás. Ha a csecsemő nyolc hónapos vagy idősebb, más érett gyümölcsöt is kínálhatunk neki, persze csak óvatosan. Az idősebb babák szeretik a szőlőt, de vágjuk először félbe, és szedjük ki a magját,mert ettől általában idegenkednek. Sok kisbaba allergiás lehet az eperre, málnára, kivire és ribiszkére, ezért ajánlatos másfél éves korig várni velük.

A citrusfélék allergiás reakciót válthatnak ki, tehát kerüljük a narancsot, citromot a csecsemő első születésnapjáig! A gyümölcskonzervek nem olyan táplálóak, mint a friss gyümölcs, mivel hosszú feldolgozási folyamaton mentek keresztül, de ha éppen nem tudunk friss gyümölcsöt adni, akkor a konzerv is megteszi, saját levében. Szárított gyümölcsöt, pl. datolyát, fügét vagy mazsolát csak kis mennyiségben szabad adni. Bár nagyon táplálóak, de ugyanakkor magas a cukortartalmuk, könnyen a fogak közé ragadnak, ami fogszuvasodáshoz vezet.

Zöldségfélék

Az első főzelékek tulajdonképpen saját főzővizében vagy anyatejben pépesített zöldségekből állnak. Rántásra, habarásra nincs szükség, ha kell, sűrítőanyagnak használjunk burgonyát. Utólag egy kávéskanál étolajat is tehetünk bele. Finomra reszelt nyers sárgarépát is adhatunk, különösen gazdag vitaminokban és kalciumban. A főtt répa is jó. Nem szabad azonban három év alatti gyermeknek nyers, egész sárgarépát vagy nagyobb darabot adni, mert megfulladhat, vagy félrenyelhet egy kisebb darabkát. Sok baba szereti csipegetni a borsót, ami nagyon tápláló. Néhány csecsemő még a fagyasztott borsót is szereti, közvetlenül a zacskóból – egyesével felcsipegetik, és a szájukba teszik.

zöldségek Egyszerre egyféle zöldséget vezessünk be, és várjunk néhány napot, mielőtt egy újabbat kipróbálnánk, csakúgy, mint a többi új étellel! Bár a nyers zöldség tápértéke nagyobb, legtöbbjük túl rostos, és nehéz megemészteni, így inkább főzve adjuk a csecsemőnek. Szinte minden kisbaba szívesen fogadja a párolt zöldségdarabokat, például a karfiol- és brokkolirózsát, és rajonganak a cékláért és a sütőtökért. Ne aggódjunk, ha megemésztetlen zöldségdarabkákat találunk a csecsemő pelenkájában! Néhányat még főzve is nehéz megemésztenie.

Tojás

Mivel a tojás a második leggyakoribb allergén, jó, ha várunk vele a csecsemő első születésnapjáig, és csak azután vezetjük be az étrendbe. Kezdetben csak néhány falatot adjunk! Főzhetünk kemény tojást, de csak a sárgáját adjuk oda a babának, mivel a fehérje az a rész, ami leggyakrabban allergiás reakciókat vált ki. A legtöbb kisgyermek rajong a rántottáért.

Tehéntej és tejtermékek

Ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, például szénanátha, a gyereknél is fokozott allergia-hajlamra számíthatunk. Kísérletezgetés helyett várjunk egyéves korig minden olyan étellel, amely, ha kis mennyiségben is, tartalmaz tehéntejfehérjét! Ha a csecsemő allergiás a tehéntejfehérjére, legalább egy évig teljesen ki kell hagynunk étrendjéből. Amíg a baba szopik, tulajdonképpen nincs igazán szükség arra, hogy bevezessük a tehéntejet az étrendjébe. A tehéntej végül is bociknak készül, az anyatej viszont az ember gyermekének. Jusson eszünkbe, hogy az ember az egyetlen olyan faj, amelyik még az elválasztás után is iszik tejet! Tudnunk kell, hogy a világon számos olyan ország létezik, ahol a felnőttek egyáltalán nem isznak tejet, mégis helyesen táplálkoznak, egészségesek, jóltápláltak.

Ha a családban senki sem allergiás, a túrót, a joghurtot és a sajtot már a csecsemő 9-10 hónapos korában bevezethetjük az étrendjébe. Ezekben a tejtermékekben sok a kalcium és az egyéb tápanyag.

Innivalók

egy pohár víz Nyolc - kilenc hónapos kora körül sok csecsemőt érdekel a pohárból való ivás. Természetesen egyedül még nem tudnak pohárból inni, de ha a mama tartja nekik a poharat, sok baba ebben a korban megtanulhatja. Az anyatejen kívül természetesen, a víz a legjobb innivaló. Néha megkínálhatjuk egy pohár természetes, frissen préselt gyümölcslével. Kezdetben hígítsuk fel vízzel, és ne adjuk túl sokszor! Dr. Sears szerint “A hígítatlan gyümölcslé annyi kalóriát tartalmaz, mint ugyanannyi tej, de kevésbé tápláló. A gyümölcslé még a gyümölcsnél is kevésbé tápláló, mert hiányzik belőle a jótékony hatású rostanyag.”

A gyermekkori elhízás számtalan okának egyike a mértéktelen gyümölcsléivás.

Ha a csecsemőnek elkezdünk gyümölcslevet adni, győződjünk meg arról, hogy amit vásárolunk, természetes gyümölcslé, hozzáadott cukor nélkül! Számos gyümölcsital tartalmaz nagyon kevés gyümölcsöt sok cukorral, rendszerint mesterséges ízesítővel és színezékkel. Jobb, ha tiszta gyümölcslevet vásárolunk, magunk hígítjuk, és azt adjuk a csecsemőnek.

Egyéb ételek

Ha a csecsemő már eszik tejterméket, adhatunk neki vajat is, de bánjunk vele takarékosan, mert tulajdonképpen nincs rá szükség. Túrót vagy lágy sajtot is kenhetünk a csecsemő kenyerére, mert így táplálóbb. Tartózkodjunk az olyan ízesítőktől, mint a mustár, a ketchup, bors vagy a torma, mert a babák nem szeretik a fűszeres ételeket, és soknak a cukortartalma is magas! A csecsemő gyorsan felfedezi, hogy mások is esznek ilyet, ekkor adhatunk egy cseppet nagy hűhó kíséretében, talán beéri ennyivel.

Aki most tanul enni, az szereti a legtöbb ételt, tehát ne tételezzük fel a csecsemőről, hogy amiket mi nem szeretünk, azt ő sem fogadja el! A legtöbb csecsemő jó étvággyal fogyaszt mindet, amit eléraknak – feltéve, hogy erőltetéssel nem vettük el a kedvét. Előfordulhat az is, hogy néhány hónapig rá sem bír nézni valamire, aztán megint jó étvággyal falatozza.

Mit kell elkerülni?

Kerüljünk mindent, ami cukrozott vagy mesterséges édesítőszert tartalmaz! Cukor alatt a gyári eljárással cukorrépából vagy cukornádból nyert finomított fehér, barna, vagy "nyers" cukor értendő. A cukor nem tartalmaz sem vitaminokat, sem ásványi anyagokat, sem fehérjét. Elhízáshoz vezet, ami lehet, hogy gyermekünk egész életére kihat. Elrontja az étvágyat, hiszen az édesített étel általában elveszi az éhséget, és az egészséges ételek helyét tölti ki a gyomorban. A gabonaszirup, dextróz és a szacharóz olyan cukrok, amelyeket gyári ételekben gyakran használnak. Figyeljünk ezekre az adatokra, mikor az ételek címkéjét olvassuk!

Az anyatejben és a nyers gyümölcsben található cukorfélék típusukat és arányukat tekintve is olyanok, amilyenre a csecsemőnek (és valamennyiünknek) szüksége van, és amelyet fel tud használni. A mézben található cukor ugyanaz a fajta, mint a gyümölcsben található, de a méz csaknem színtiszta cukor, és ugyanolyan problémákat okozhat, mint a többi cukorféle. Ezen kívül botulinumcsírákat tartalmazhat, amivel a csecsemő immunrendszere nem tud megbirkózni. Az egy éven aluli csecsemőnek ezért mézet sem szabad adni. A melasz szintén majdnem tiszta cukor, és ugyanolyan hátrányai vannak. Nem ajánljuk gyermekeknek a mesterséges édesítőket sem, mint pl. az aszpartam, a NutraSweet vagy a szacharin.

Különösen kerüljük a cukorkákat és édes desszerteket, például a pudingot, ízesített zseléket, tortákat, süteményeket, gyümölcskonzervet! (Kivéve talán a vízben eltett gyümölcsöt, amikor friss gyümölcs nem kapható.) Mondjunk le a rágcsálnivaló kekszekről, ropikról, sósperecekről! Elsősorban szénhidrátot tartalmaznak, tápértékük csekély, a csecsemőnek nincs rá szüksége. Fogzás idején nagyszerű rágnivaló a teljesőrlésű lisztből készült kenyér csücske, éles részektől mentes csirkecsont vagy erre a célra készült, nem ehető és nem törékeny játék.

Kerüljük az üdítőitalokat, akár szénsavasak, akár nem! Rengeteg cukrot tartalmaznak, néha koffeint is, és semmi tápláló nincs bennük. A diétás italokat sem ajánljuk.

Nem csak az édes, cukros étel-ital lehet káros: ugyanígy kerüljük a fűszersókkal készült, nátrium-glutamátot, azaz ízfokozót tartalmazó ételeket!

Összegezve:

A különböző ételek bevezetésének elvei tehát: egyszerre csak egyfajta újat adjunk, ha szükséges, hígítsuk, és állagát fokozatosan közelítsük ahhoz, ahogy a család többi tagja fogyasztja! A csecsemő hamarosan a család többi tagjával az asztalnál fog enni, és általában azt, amit a család többi tagja, összetörve vagy felaprítva, az igénye szerint.

Kezdetben csak egy dolgot tegyünk a tálcájára - egy kanálnyit, vagy egy darabot az ételéből, később egy nem törékeny tányért egy kis adag egyféle étellel, és (nem egyszerre) egy kicsi, nem törékeny csészét, körülbelül egyharmad részéig vízzel vagy gyümölcslével töltve! Ne habozzunk összepárosítani és összekeverni olyan ételeket, amilyeneket már bevezettünk; a csecsemő sokszor gyanakvással tekint az új ételre, de elfogadja, ha olyannal van összekeverve, amihez már hozzászokott. Később több, kis adag ételből álló ebédet kaphat, akárcsak a család többi tagja.

Adjunk neki többet bármiből, ha jelzi, hogy még szívesen enne! Amikor nem kér többet, hagyjuk abba az etetést! Soha ne próbáljuk kedveskedéssel, hízelgéssel rávenni, és soha ne kényszerítsük az evésre! Ha nem akar enni egy bizonyos ételt, próbáljunk ki valami mást. Azok a csecsemők, akiket csak finom, tápláló ételekkel kínálnak, de ezek közül szabadon válogathatnak, kiválasztják maguk is, amire a kiegyensúlyozott étrendhez szükségük van.

Bizonyos ételek nem adhatók olyan csecsemőknek, akiknek a családjában előfordult ételallergia. Az ilyen kisbabákra úgy kell tekintenünk, mint aki maga is allergiás. Így a szülőknek különösen vigyázniuk, várniuk kell minden anyatejtől eltérő étellel a csecsemő féléves koráig, azután szigorúbban kell kiválasztani azokat az ételeket, melyeket a csecsemő egyéves kora előtt kaphat. Ez a tájékoztató, mely egy átlagos és nem érzékeny csecsemőt vesz tekintetbe, csak két ételre hívja fel a figyelmet - a tojásfehérjére és tehéntejre - mert ezek érzékennyé tehetnek bármely csecsemőt, ha egyéves kora előtt kapja. A következő ételek okozhatnak még könnyen allergiát: búza, kukorica, disznóhús, hal (beleértve a kagylót is), paradicsom, hagyma, fejeskáposzta, bogyós gyümölcsök, olajos magvak, fűszerek, citrusfélék, méz és a csokoládé. Sok ételallergiás szülő szeret ezek bevezetésével legalább egy évig várni. Azt javasoljuk, hogy ezt beszéljék meg orvosukkal.

Befejezésül

A kiegészítő ételek bevezetése nagyobb mérföldkő gyermekünk életében, és csak akkor van értelme, ha az ember megpróbálja folytatni gyermeke táplálásában azt a jó szokást, ami akkor kezdődött, amikor a szoptatás mellett döntött. Azzal, hogy teljes értékű ételeket adunk gyermekünknek, amelyek a lehető legközelebb állnak természetes állapotukhoz, elérjük célunkat, és ezzel gyermekünket elindítjuk azon az úton, ami az egészséges étkezési szokásokhoz vezet, és egy egész életen át tart.

Debbie Boehle

átdolgozta W. Ungváry Renáta

 

Felhasznált irodalom:

  1. Arshad, S.H. et al. Effect of allergen avoidance on development of allergic dicorders in infancy. Lancet 1992, 339/8808/:1493-97.
  2. Davis, C. Selection of diet by newly weaned infants. Am J Dis Child 1928;36/4/:651-79
  3. Dewey, K.G. Adequancy of energy intake among breast-fed infants in the Darling Study: relationship to growth velocity, morbidity, and activity levels. J Pediatr 1991;119:538-47.
  4. Drewett, R. F. et al. Effect of complementary feeds on sucking and milk intake in breastfed babies:an experimental study. J Repr Inf Psych 1987; 5:133-43.
  5. Kleinman, R. E. et al. The use of whole cows milk in infancy. AAP News 1992;/5/:18-19.
  6. Macknin, M. L. et al. Infant sleep and bedtime cereal. Am J Dis Child 1989;143:1066-68.
  7. Oski, F. A. et al. Inhibition of iron absorption from human milk by baby food. Am J. Dis Child 1980;134:459-60.
  8. Pitkin, R. M. et al. Placental transmission and fetal distribution of saccharin. Am J Obstet Gynecol 1971;111/2/:280-86.
  9. Roberts, H. J. Does aspartame cause human brain cancer? J Adv Med 1991;4/4/:231.
  10. Sears, William. Creative Parenting. Montreal/Toronto Canada, Optimum Publishing International, 1992 /revised and updated/                  (www.lll.hu)
Hozzászólás


Megosztó gombok
Megosztás
FalusiVakáció csoport

Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.